Tévhitek és a valóság a cirkon koronáról

A mai világban nagyon sok ember allergiás valamilyen fémre, leggyakrabban a nikkelre, többek között a fogászati fogpótlások többsége már ezért nem is tartalmazza, a fémkerámia korona váza nikkelmentes fém. Ennek ellenére tisztában vagyunk vele, hogy sokan kényelmetlenül érzik magukat, ha fém fogpótlás van a szájukban, ezért kínálunk alternatívaként fémmentes cirkónium-dioxid koronát rendelőnkben.

Sokan gondolják úgy, hogy a cirkónium-dioxid is fém. Olyan kijelentéseket tesznek, mint „a cirkónium egy fém, nézd meg a periódusos rendszerben”. Ezek az állítások meggyőzőnek tűnhetnek, azonban így nem igazak. A cirkónium valóban egy fém, 40-es rendszámmal szerepel a periódusos rendszerben az átmeneti fémek között. Ebben a formájában azonban nem alkalmas fogászati felhasználásra. Kémiai eljárás során oxigénnel lép reakcióba (magas hőfokon kiégetik), így a cirkonból cirkónium-dioxid keletkezik, ami már a kerámiák közé tartozik, tehát nem fém.

A cirkónium-dioxid kerámia már alkalmas fogászati felhasználásra, ugyanis már nincsenek fémes tulajdonságai, nem tud létrehozni fémes kötéseket, nem tud allergiát okozni, így tökéletesen alkalmas fogpótlások, koronák és cirkon implantátumok készítésére, ugyanannyira fémmentesek, mint a saját fogaink. Ezért is mondjuk azt, hogy a cirkónium-dioxid (köznapi nevén: cirkon) koronák és hidak biokompatibilesek, a kerámia pótlások közé tartozó, úgynevezett „fémmentes” pótlások.

A legtöbb kerámia azonban fématomokat tartalmaz. Azok, akik a cirkónium-dioxid fém mivolta melletti hamis érvelést hangoztatják, nem veszik figyelembe azt a tényt, hogy attól, hogy valami fématomot tartalmaz, még nem jelenti azt, hogy fém. A kerámia definíciója szerint a kerámiák nem fémek, azonban a legtöbb kerámia tartalmaz valamilyen fématomot.

Vegyük például a porcelánt, amelyet már régóta használnak a fogászatban, leplező kerámiaként vagy héjak készítésére. A porcelán kaolin ásványi anyagból készül, amely alumíniumot is tartalmaz. Ettől függetlenül a porcelán nem lesz fém, ugyanúgy fémmentes pótlásnak tekintjük, mint a cirkónium-dioxidból készült pótlásokat.

Egy másik kerámia, amit a fogászatban sokszor használnak a lítium-diszilikát. A lítium is fém, azonban a lítium-diszilikát is a kerámiákhoz sorolandó, nem a fémekhez.

 A saját fogaink, csontjaink, sőt az egész szervezetünk is tartalmaznak fématomokat. Kémia tanulmányainkból tudjuk, hogy a cirkónium fém, de azt is tudjuk, hogy a kalcium is egy fém. Tisztában vagyunk azzal, hogy a kalcium a testünkben rengeteg helyen megtalálható, bár leginkább a csontjainkban és a fogainkban hasznosul. A fogzománc – a fog koronájának külső rétege – valójában 96%-ban ásványi anyag, főleg hidroxiapatit. A hidroxiapatit egy kalcium-apatit. Azonban annak ellenére, hogy a fogzománc fémkalciumot tartalmaz, senki nem gondolja azt, hogy a fogai fémből lennének.

A cirkónium-dioxid egy kerámia és mint sok kerámia fématomokat tartalmaz. Azonban a fématomok nem fémrácsba rendeződnek, hanem az égetés után tetraéderes kristályrácsot alkotnak, amely az elemi fém atom tulajdonságait nem hordozza. Fizikai és kémia tulajdonságai megváltoznak, ezáltal a fémekre jellemző elektrokémia reakciókban sem tud résztvenni. Ez egy kerámia, amely egyesíti a kerámiák biológiailag kompatibilis aspektusait egy nagyon erős szilárdsággal, keménységgel.

A cirkónium korona anyaga cirkónium-dioxid (ZrO2). Ez egy kémiailag nem reagáló kerámia, így a szájban sem lép semmivel reakcióba, a fogászati implantátumokhoz használt cirkónium-oxidot részlegesen stabilizált cirkóniának nevezik.

Tehát annak ellenére, hogy a cirkónium-dioxid tartalmaz fématomokat, nem minősül fémnek, hanem a kerámiák közé tartozik, ezért is nevezik „fémmentes” pótlásnak a belőle készített pótlásokat.